Gerald Knaus szerint öt év múlva ismét lehetnek politikai foglyok az EU-ban, ha Brüsszel nem reagál arra, ami Magyarországon és Lengyelországban folyik. Hiszen a kormányhű média mindkét államban hecckampányt folytat a politikai ellenfelek ellen, és a hatalom fokozatosan lehetetlenné teszi a tisztességes bírósági eljárásokat.
Az Európai Bizottság az eddigieknél is ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat tűzött ki, amire elvileg pénz is lehetne. A magyar kormány azért még keresztbe tehet az Európai Bizottságnak.
Orbán Viktor szívesen kérkedik azzal, hogy a nemzeti érdek szerinti geopolitikát követ. A fehéroroszországi események azonban zavarba hozták a magyar kormányfőt.
Hriszto Ivanov az öt hete tartó kormányellenes zavargások egyik főszereplőjeként az EU fellépését kéri a korrupt bulgáriai kormányzat ellen, hangsúlyozva, hogy azt az uniós polgárok pénzét nyúlja le.
Együtt ünnepelt a lengyel miniszterelnökkel Orbán Viktor, miután első körben sikerült megakadályozniuk az uniós kifizetések feletti hatékony jogállami ellenőrzést. Neki is fájhat azonban, ha a varsói barátai kiprovokálják a válaszcsapást.
Magyarországon úgy lehet véget vetni a szabad beszéd ellen irányuló kormányzati támadásoknak, ha az unió megnézi, mire költik a pénzét - írja Cseh Katalin a Politicon, amely az amerikai hírportál európai változata.
Leszedi a keresztvizet az uniós csúcson jóváhagyott hosszú távú költségvetésről R. Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politológiaprofesszora, aki úgy ítéli meg, hogy a döntés azt igazolja: az EU már régóta feladta, hogy megkövetelje a jogállamot a tagországoktól.
A szlovák államfő arra figyelmeztet, hogy az uniónak keményebbnek kell lennie a jogállamiság ügyében, különben félő, hogy a tekintélyelvű tagországok túsza lesz. A Financial Timesnak adott nyilatkozatban Zuzana Caputová felszólította az EU-tagokat, hogy függesszék fel a támogatásokat azoknak a kormányoknak, amelyek megsértik a közös alapértékeket.
Hajlíthatatlannak nevezi Vera Jourovát egy háttértájékoztató után a Süddeutsche Zeitung. Olyannak, aki nyíltan megmondja, mit gondol, még akkor is, ha ezzel befolyásos embereket fordít maga ellen, mint például Orbán Viktort.
Több tagország már intézményesíti az emberi jogok megszegését, így különösen aggasztó, hogy az EU a menekültjogban ezen az úton halad. Két kutató így értékeli a migráció megreformálásáról szóló új uniós javaslatot a Le Monde-ban.
Az Európai Parlament német alelnöke szerint a magyar kormányfő sajnos már messzire jutott a jogállam lebontásában, és ezt néppárti barátai tétlenül nézik. Amit az Európai Tanács bedobott a jogállam védelmére, az teljesen hatástalan Orbán ellen – mondta Katarina Barley a Spiegelnek adott interjúban.
Miközben egyre nagyobb a nyomás a tervezett jogállami mechanizmus meggyengítésére, nehogy a magyarok és lengyelek megvétózzák az uniós gazdasági mentőcsomagot, a brit üzleti lap szerint Brüsszelnek pont most kellene végre megálljt parancsolnia a két ország tekintélyelvű vezetőinek.
Miközben a visegrádi tagállamok a magyar miniszterelnök vezetésével elvi alapon támadják az Európai Unió menekültügyi reformját, amely a visszatoloncolások megszervezésére és egy tranzitzónára emlékeztető eljárásra épül, addig az EU külső határain fekvő déliek a szolidaritás hiányára panaszkodnak.
A legjelentősebb lapok cikkeiben egyaránt úgy vélik, hogy magyar és a lengyel vezetés győzelme, hogy felvizezték az eredeti tervezetet arról, hogy az uniós támogatásokat a jogállami normák betartásához kötik.
Vera Jourová a Spiegelnek adott interjúban arról beszélt: amit Orbán csinál még csak nem is illiberális. Szerinte félő, hogy a közvélemény egy napon arra döbben rá: a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni.
Több vezető európai lap is azzal foglalkozik, hogy hiába az újabb tárgyalások, nagy harc lesz még az új uniós menedékpolitika ügyében.
Angel Merkel "kiakadt" azon, hogy - úgy tűnik - Németország ismét egyedül vállal felelősséget menekültekért az EU-ban, a német belügyminiszter pedig hozzátette: ha nincs szolidaritás, újragondolhatják az uniós pénzügyi támogatások kérdését.
Üzent Orbán Viktornak, de a menekültválság hatásairól, az EU külpolitikájáról és a fehérorosz-helyzetről is beszélt a német lapnak adott interjújában Manfred Weber.
A német EU-ügyi miniszter és a luxemburgi külügyminiszter is nyilatkozott a nyugati sajtónak a múlt heti EU-csúcson kialkudott pénzügyi és jogállami feltételekről. Egészen máshogy látják a helyzetet, mint ahogy azt Orbán Viktor előadta.
Az indulatok nyílt felszínre törésével színezett, maratoni csúcstalálkozóján az EU állam- és kormányfői végül olyan egyezséget kötöttek a hétéves költségvetésről és a mentőalapról, hogy mindenki győztesként térhet haza. A magyar és a lengyel kormányfő például azzal, hogy országuk úgy jut újabbeurómilliárdokhoz, hogy sikerült elmismásolni a jogállamiság kritériumának alkalmazását.
