Most már tényleg a jogállamisághoz köthetik az EU-s pénzek kifizetését
Erről egy német miniszter beszélt a Die Welt-nek adott interjúban. Az Európai Tanács július 17-18-án tárgyal a következő költségvetésről.
Erről egy német miniszter beszélt a Die Welt-nek adott interjúban. Az Európai Tanács július 17-18-án tárgyal a következő költségvetésről.
A CSU-s Christian Schmidt szerint a magyar kormányfő felelős politikát folytat, de a vele folyó vita vége nem lehet sem kevesebb demokrácia, sem kevesebb Európa.
A magyar kormányfő kétfrontos csatának néz elébe, és mindkettőben a német kancellár vezeti ellene a harcosokat. A tét a Fidesz európai néppárti tagsága, illetve hogy jogállami kritériumokhoz kötik-e az uniós támogatásokat.
A rendszerváltáskor senki sem számolt azzal, hogy Kelet-Európában ilyen drasztikusan esni fog a lakosság száma, és a leginkább érintett magyar, bolgár és román kormány egyelőre hasztalan próbálkozik a folyamat feltartóztatásával – írja elemzésében Boris Kalnoky, a német lap kelet-európa-szakértője.
Gwendoline Delbos-Corfield szerint nem szabad megengedni, hogy a miniszterelnök a bolondját járassa a világgal, miközben állama egyre inkább autoriter.
A német lap elemzése elmagyarázza olvasóinak, hogy a rendeleti kormányzás úgy megy, hogy marad is.
A Néppárt elnökének tarthatatlan lesz a helyzete, ha nem éri el a magyar kormányfő pártjának eltávolítását a pártcsaládból. A kimenetel a németeken múlik - így látja az osztrák Kurier elemzője.
Nem Vera Jourován és Manfred Weberen múlik majd, hogy megállítják-e Orbán Viktort. Az Európai Bizottság alelnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője is azt nyilatkozta: Brüsszelben árgus szemekkel figyelik, hogy a magyar miniszterelnök mit lép a felhatalmazási törvény visszavonása után.
Ha Magyarország részesülni szeretne az egységes piac előnyeiből, akkor köteles betartani a demokratikus játékszabályokat - nyilatkozta Ivan Krasztev bolgár politológus a Die Zeitnek.
Az Orbán Viktor-i pávatánc írásos bizonyítékának is tekinthető az a kormánystratégia, mely szavakban hitet tesz az uniós kapcsolatok szorosra fűzése mellett és még az Oroszország felőli veszélyeket is érzékelteti, miközben jól ismert, hogy a kormányfő milyen kapcsolatban áll Putyinnal és hogyan szokta szidni Brüsszelt. Mindemellett furcsa mondatismétlődések is felfedezhetők a szövegben.
A német és francia politikai támogatást maga mögött tudva öntené a pénzt a gazdaságba a koronavírus-járvány okozta sokk kivédésére az Európai Bizottság. Beindult a vita a segélyek és hitelek arányáról, a visszafizetésről és a következő hétéves periódus költségvetéséről is, a kompromisszum eléréséhez minden érdekcsoport kaphat valamit.
Újra felmerült, hogy az uniós közös értékek és a demokrácia betartásához kössék a kifizetéseket a közös kasszából. A kérdés elsősorban Magyarországot és Lengyelországot érintheti.
A német lapban megjelent elemzésben két szakértő jutott a fenti következtetéshez, miután bemutatta, miért alkalmaz kettős mércét a német CDU-CSU uniós, illetve hazai politikájában.
Korábban csak néhány szakértőről és újságról lehetett tudni, hogy a kormány bocsánatkérést követel a felhatalmazási törvényt kritizáló megszólalásokért, most kiderült, hogy akciója tömeges, és a törvényt bíráló európai parlamenti képviselők megszólalásait sem hagyja szó nélkül.
Csatát vesztett a kormány az Unióval szemben, de a tranzitzónák megszüntetésével párhuzamosan az ország minden kapuját befalazta a menedékkérők előtt, és a koronavírus is elég indokot szolgáltat arra, hogy bizonyítsa bátorságát.
A konzervatív Die Welt szerint a koronaválság alapvető fordulatra kényszerítette Angela Merkelt, aki mindezidáig élesen elutasította, hogy az unió közösen felvett kölcsönök segítségével lábaljon ki a bajból, ám most mégis beadta a derekát. És egyre többeket győz meg igazáról.
Orbán Viktor 10 éve folyamatosan szántja fel Magyarországot, viszonya egyre rosszabb Európával, fokozatosan elszigetelődik, ám mégsem következik be a szakítás, mert az EU megosztott a kérdésben. A magyar kormányfő erősen ügyel arra, nehogy Németországgal viszályba kerüljön. Így összegzi a jelenlegi helyzetet a Neue Zürcher Zeitung hosszú összeállítása.
„Húzd meg, ereszd meg” játékot játszik Orbán az unióval, amelynek néhány döntése még kapóra is jön neki.
A brit lapban megjelent írás hivatkozik arra is, hogy közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége elfogadja a melegeket és a transzneműeket.
A Financial Times elemzője arra figyelmeztet, hogy őrültség volna az EU részéről perbe fogni Németországot, a legnagyobb tagállamot, amely ráadásul a legnagyobb arányban járul hozzá a költségvetéshez. Gideon Rahman azt tanácsolja, hogy az unió demokratikus és gyakorlati megfontolásokból egyaránt lépjen egyet hátra a német Alkotmánybíróság ügyében, már ha fontos számára a túlélés.